Connecting Europe – Beszámoló

Március 9 és 15 között Petivel részt vettünk a Szicíliában megtartott tréningen, melynek témája a kapcsolatépítésen túl új non-formális tanulási módszerek megismerése illetve egy a szervezők által kidolgozott projektfejlesztési módszer megismerése volt. A részvevők bolgárok, törökök, portugálok, görögök, németek, lengyelek és persze mi ketten magyarok voltunk. Én ezelőtt még nem voltam hasonló Youth in Action képzésen így nem is voltak nagy elvárásaim.
A szemináriumon szó volt a Youth in Action program jelenéről és jövőjéről, valamint tapasztalatokat cseréltünk arról, hogy kinek mit is jelent a non-formális tanulás. A harmadik naptól kezdtük neki igazán a szakmai munkának. A vezérfonalat adó feladat során egy-egy csoportnak potenciális projekt témát kellett választania (például önkéntesség, fiataloknak szóló prevenció stb.) és miután összegyűjtöttük a témánkkal kapcsolatos szükségleteket, célokat, módszereket, hiányosságokat; problémákat; javítani valókat, magunknak kellett egy ifjúsági programot megtervezni majd ezt prezentálni a többi csapatnak.
A szakmai munkán túl a legfontosabbnak azt érzem, hogy az egy hét alatt megismertük mennyire különböznek és hasonlítanak szokásaink, felfedeztük a várost, új ismeretségeket kötöttünk, számtalan tapasztalatot szereztünk és ami az egyik legfontosabb: magunkat is jobban megismertük.
Szerintem egyszer mindenki próbálja ki magát egy ilyen képzésen ha teheti, megéri 🙂

Ciao
Gyöngy & Peti

Reklámok

ASHA – Youth Leader Képzés – beszámolók

Nemrégiben egy YouthLeader képzésen való részvételt hirdettünk Angliában amin végül három bátor jelentkező vett részt. Az alábbiakban az ő beszámolóikat olvashatjátok – hátha kedvetek támad máskor hasonló képzéshez.

Milán

A training felhívásról vagy harmadkézből értesültem egy levelező listán. Elolvasva a kis előzetest, érdekesnek tűnt és gondoltam akkor írok is a kapcsolattartónak mégis mi hogy merre. Ezután megkaptam a részletesebb tájékoztatót.Persze első dolgom volt, hogy utánanézek a szervezetnek. Keresem a honlapot nem elérhető. Gondoltam, előfordul.Aztán megtörtént a megbeszélés Péterrel, aki kicsit pontosabban elmagyarázta, hogyan is lesz ez. Időközben felvettem a kapcsolatot az ottaniakkal. Lassan és nehézkesen ment a levelezés, programot nem láttam, ahogy mondtam honlapnem működött, semmi hivatalos dolog, szóval kicsit bizonytalannak tűnt de mindenképp ki akartam szakadni az itthoni valóságból szóval két társammal minden kétely ellenére (akiket véletlenül ismertem már korábbról) útra keltünk. Hát, mondanom sem kell, a training helyszíne sem győzött meg először, hogy itt valami professzionális képzésben fogok részt venni. Mindaddig izgultam, amíg meg nem érkeztünk.

Akkor hirtelen minden megváltozott. Az erdő közepén, egy folyó mellett, dombokkal körbevéve egy gyönyörű szép ház, kerttel fogadott minket. Egészen megilletődtem be kell vallanom. Öröm volt kiszakadni a pesti belvárosból és egy kicsit visszalépni a természetbe. Aztán jöttek az apró kis meglepetések. Minden szobát külön elneveztek. A Tolkien szobába szállhattam meg, hát nem csodálatos! Azonnal felfedezésre indultam és még egy kis apróságot fedeztem fel,ahol még sok órát töltöttem el a héten, a nyolcszögletű kis meditációs faházat, majd megismerkedtem a Portugál EVS önkéntessel, aki épp kertészkedett. Már az első nap is azt gondoltam, ha most haza is kellene mennem már érdemes volt ide eljönnöm.

A képzés a „youth in action” program keretében került megrendezésre. A civil mozgalomban még újként úgy éreztem,hogy ez a youth leadership training mindenképp hasznos lesz számomra. A munka nyelve angol volt. Rendkívül zavart,hogy nyelvi akadályokról kellett egyáltalán beszélnünk, ez sokszor hátráltatta is a különböző feladatok elvégzését. A feladatok, amiket csináltunk nagyon változatosak voltak. A montázs készítéstől kezdve, az önmagunk megismerését célul kitűző feladatokon át, a gyermeteg ugrálós feladatokig volt mindent. A hét végére ez a nagyon nemzetközi csapatis összekovácsolódott, segítettük egymást bármiről is volt szó, királynőt választottunk, együtt tálaltunk, ettünk-ittunk,esténként játszottunk, filmet néztünk. Ez sokkal több volt egy előadásszerű képzésnél. Élményekkel tértem haza, a harmadik nap után elvesztettem az időérzékem, olyan mintha legalább egy hónapot töltöttem volna kint. Az önreflexióvolt szinte a legnagyobb része az egész hétnek. Külön meg kell említenem, hogy minden képző hihetetlenül tapasztalt volt, rutinosan vezették végig a gyakorlatokat, helyenként megfelelő humorral dobták fel a hangulatot. A központönkéntesei, vezetői végig nagyon segítőkészek voltak. Élvezetessé tették az ottlétünket.

Tényleg csak megköszönhetem ezt a fantasztikus lehetőséget és azért a végére már spórolnék a „leg”-ekkel.Mindenkinek csak ajánlani tudom az ASHA Centre-t. EVS önkénteseket is fogadnak.

Timi

Idén február 7. és 14. között a Fiatal Alternatíva Társaság Egyesület jóvoltából két magyar fiatallal részt vettem egy hat napos Young Leaders Training: Developing Leadershipand Team Building Skills című angliai képzésen a Gloucestertől még félórányi távolságbanlévő, lenyűgöző természet által átölelt ASHA Centerben, Gloucestershireban.

Szinte a véletlennek köszönhető, hogy rábukkantam a felhívásra, s bár kicsitbizonytalanul küldtem el a jelentkezésemet, mondván, ááá, úgyis valaki ügyesebb volt nálam,az élet mégiscsak tele van meglepetésekkel, mégiscsak kedvezett a szerencse.Azóta egy nap nem telt el úgy, hogy ne gondoltam volna, hogy ne jutott volna eszembe magaaz ASHA Center, az ott megismert arcok és az összes élmény, amit magaménak tudhatok.

Mindenféle érzéssel, főként izgalommal, kicsi félelemmel (a nyelvtudás miatt), demegérkeztünk Flaxleybe, elfoglaltuk szálláshelyeinket, s onnantól kezdve az ott eltöltöttnapoknak átadtam magamat. Figyeltem magamat kívülről, figyeltem magamat belülről. Afantasztikus olaszországi Sir Luca Frongia és a hazai Ananda Harrison trénereink kezei köztez nem is volt olyan nehéz dolog. A tréning olyan lelkes fiatal vezetői készségeket fejleszteniakarókat célzott meg, akik az ifjúsággal foglalkoznak, őket segítik. Én azzal a céllal mentemki és vettem részt ezen a meglehetősen intenzív tréningen, hogy a majdani munkám soránalkalmazható tréning módszerekkel gazdagodjak, csapatépítő technikákat elsajátítsak,tapasztalatot szerezzek, információt gyűjtsek, ismerkedjek, önbizalmat szerezzek, nyelvetgyakoroljak, s nem utolsó sorban a már fentebb említett önismeretet is gyakorolhassak.Ezen túlmenően a barátaink kultúrájába is betekinthettünk, akik Bulgáriából, Romániából,Észtországból, Olaszországból, Ciprusról, Szlovéniából vagy épp Angliából érkeztek, shoztak magukkal szellemi örökséget, finom ételeket és italokat.

Csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy ha egyszer a kezetek ügyébe kerül egyhasonló felhívás, lehetőség, ne habozzatok, jelentkezzetek és bízzatok magatokban, legyeteknyitottak és bátrak. S ami a legfontosabb: csak pozitívan, mert minden akadály legyőzhető!!!

Köszönettel tartozom az egész szervező csapatnak, az ASHA Center munkatársainak,a trénereknek, a tréningen való résztvevőknek s nem utolsó sorban a Fiatal AlternatívTársaságnak Rosko Péter képviseletében, akik nélkül mindez nem valósulhatott volna meg.

Sokat jelent nekem az ott eltöltött pár nap. Úgy érzem, hogy sokkal többet kaptamettől az egész programtól, mint amit vártam, olyannyira, hogy ez még most is munkálkodikbennem. Visszajelzéseket kaptam önmagamról, szellemileg és lelkileg is megerősödtem.Olyan ötletek születtek a fejemben, ami városom fiataljai életébe mozgalmasságot,változatosságot és eddig ismeretlen dolgot tud majd varázsolni.De addig is vár rám az egyetem, a szakdolgozat megírása…… amihez szintén ebből az egy hét eseményeiből, átélt érzéseiből is tudok meríteni!

Fruzsi

A Fiatal Alternatíva Társaság Egyesület közreműködésével egy hetet tölthettem el Angliában egy, a vezetői készségekről szóló nemzetközi képzésen. Több célom is volt a tréninggel: kapcsolatokat kötni külföldi fiatalokkal foglalkozó szervezetekkel, új tréneri/vezetői eszközök, módszerek megismerése és természetesen az angolom élővé tétele, hogy nyitni tudjak a nemzetközi ifjúsági munka felé.Az, hogy egy képzés hogyan sikerül, sok dolgon múlhat: a tréneren, a vendéglátókon, a résztvevőkön, a tematikán és persze azon, hogy az ember mennyire adja bele magát.A trénerek és a tematika jók voltak, mindenki annyit fejlődött szakmailag, amennyit beletett és amennyit el akart vinni. Ami azonban számomra életre szóló élményeket és remélhetőleg kapcsolatokat eredményezett: a csapat és a helyszín. A csapat, mint a nemzetközi ifjúsági témájú tréningeken általában, nagyon kedves, nyitott, alapvetően vidám emberekből állt. Ismét bebizonyosodott számomra, hogy egy ilyen egy hetes képzésen a fontos dolgoknak csupán egy része, mondjuk 60%-a történik a teremben, a tematika szerint előírt foglalkozásokon. A többi a kávészünetekben és a szabad estéken zajlik. A közös beszélgetések, játékok, egymás nyelvének, táncának, dalainak tanulásakor. Ha kéne mondanom egy jó tanácsot azoknak, akik ilyen tréningre mennek az így szólna: legyen annyit a többiekkel, amennyit csak lehet, ha bírja lelkileg és fizikailag, akkor minden szabadidejében legyen együtt a más országokból érkezőkkel. Lehet, hogy ez az elején nehéz a nyelv miatt, de akkor is megéri, az egy hét végére folyamatosan fog tudni kommunikálni bárkivel a csoportban és rengeteg élménnyel és új barátsággal térhet haza. A másik csodálatos dolog a helyszín. Megtapasztalhattam, hogy egy nemzetközi központként működő intézmény miként működik, és elhatároztam, hogy megvalósítom egy régi álmom, ami egy hasonló dolog lesz majd. A hét végére olyan inspirált lettem, hogy alig bírtam megmaradni egy helyben, folyamatosan mozognom kellett. Ez az az állapot, amit nem szabad elfelejtenem, és amiből meríthetek, amikor elfáradok, vagy amikor elszürkül az a kép, ami az álmom megvalósulásáról szól. Hazaérkezve elhatároztuk a kolléganőmmel, hogy belevágunk és megszervezzük életünk első ifjúsági cseréjét!

Minden lehetséges! Köszönöm ASHA! Köszönöm FAT!

Együttműködésben az IPSZ-szel

A Fiatal Alternatíva Társaság és a Magyar Pedagógiai Társaság Interkulturális Pedagógiai Szakosztálya (MPT IPSZ) 2011 őszén ismerkedett meg egymással. Együttműködésünk egyik első gyümölcse, hogy a jövőben az MPT IPSZ is a FAT irodájában, a Blokk-ban (www.blokk.hu) tartja taggyűléseit, programjait.

Mi, az MPT IPSZ fiatal önkéntesei a hazánkban élő, menekült státuszt nyert gyermekek integrációjáért dolgozunk. Az elmúlt években rendszeres fejlesztő foglalkozásokat tartottunk a Bicskei Befogadó Állomáson élő gyermekeknek. 2011-től már Budapesten is tevékenykedünk, célunk, hogy a bicskei táborból a fővárosba kiköltözött, státuszt nyert gyermekeket és családjaikat elérjük, és olyan közösséget, hálózatot hozzunk létre, ami segítséget nyújthat nekik a társadalomba való beilleszkedéshez.

Fiatal önkéntesek az interkulturális párbeszédért

2011. október 17-én a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat megkeresésére egy nemzetközi csoportot fogadtunk a Fiatal Alternatívák és az MPT-IPSZ és a főhadiszállásán, a Blokk-ban.

A workshop-on résztvevő csoport, az UNOY- United Network of Youth Peacebuilders civil szervezeteket tömörítő nemzetközi hálózat tagjai voltak. Az Európa Tanács Budapesti Európai Ifjúsági Központ (BEIK) szervezésében látogattak Magyarországra, egy szeminárium keretében, melynek témája: Béke és önkéntesség Európában – fiatal önkéntesek szerepe az interkulturális párbeszéd és béke építésében.

Vendégeink Németországból, Dániából, Hollandiából, Pakisztánból, Türkmenisztánból, Örményországból érkeztek. Mindenkinek voltak tapasztalatai menekültekkel, illetve migránsokkal, így a tevékenységeink, céljaink bemutatása után közösen gondolkodhattunk ezen csoportokhelyzetéről.

A résztvevők nagy érdeklődést mutattak csoportunk, az MPT IPSZ működése iránt, sok kérdést kaptunk a menekült gyermekek körében végzett munkánkhoz kapcsolódóan. Tevékenységünket legjobban a foglalkozásainkról szóló filmmel tudtuk bemutatni, mely  nagyon megérintette őket. Egyszavas vélemények a filmről: nyugodtság, biztonság, szívvel-lélekkel.

Az ismerkedőkör után egy beszélgetést indítottunk, melynek témája a menekültek / migránsok integrációja volt.  A résztvevők megosztották saját országuk migrációs politikáját, illetve személyes tapasztalataikat. (Ebből megtudtuk, hogy Dániában – például – elutasítóak a menekültekkel szemben. Céljuk, hogy az országba érkező migránsok a papírok megszerzése után más európai országokba vándoroljanak tovább. Éppen ezért nincs is lehetőségük dánul tanulni, csak angolul, megakadályozva ezzel a társadalmi integrációjukat.
Belgium flamand részén viszont nagyon pozitívan állnak a bevándorlókhoz általában. Ingyenes információs csomagot nyújtanak (nem csak menekülteknek). Ingyenes holland nyelvkurzust biztosítanak, valamint havonta rendeznek egy-egy beszélgetést a migráns hátterű embereknek, ahol megvitathatják problémáikat, pozitív-negatív tapasztalataikat, ezzel segítve egymást.)

A program összességében egy rendkívül hasznos, jó hangulatú eszmecsere volt a migrációról, illetve a migráns gyerekek helyzetéről. Reméljük, hogy lesz lehetőségünk találkozni a jövőben is.

Újdonságok, változások az EVS alprogramban, 2012

Pályázati űrlap

Az EVS alprogramban február 1-jei határidőre továbbra is a word formátumú űrlapon kell pályázni. A Mobilitás honlapján már elérhető a 2012-es pályázati űrlap (http://www.mobilitas.hu/flp/hirek/8221). Az év során várhatóan a 2-es alprogramban is bevezetésre kerül az E-Űrlap.

Pályázati határidők

A Fiatalok Lendületben program és így az EVS program pályázat beadási dátumai is módosultak. 2012-ben összesen három beadási határidő lesz: február 1., május 1., október 1.

Korhatár

Az EVS programban továbbra is 18 és 30 év közötti fiatalok vehetnek részt. A korhatári szabályok annyiban módosultak, hogy az önkéntesnek elég a 18. életévét betöltenie az EVS szolgálat megkezdésekor (ezt a kort korábban a pályázat beadásakor kellett elérni). A felső korhatár esetén továbbra sem töltheti be az önkéntes a 31. életévét a pályázat beadásakor.

Költségvetés – Támogatás mértéke

A költségvetés jelentősen egyszerűsödött, több korábbi költségnemet (küldő költség, fogadó költség, koordinációs költség, eredmények terjesztésének költsége) egy átalányösszegbe (projekt költségek) foglalt össze a Bizottság. A partnereknek egymás között kell megegyezniük a projekt költségek megosztásáról, a Bizottság egy belső partneri megállapodás megkötését javasolja a projektpartnerek számára.

A projekt költségből kell fedezni a projekt megvalósításához közvetlenül kapcsolódó minden költséget (többek között felkészítő tevékenységek, az önkéntes tevékenységéhez kötődő, nyelvi és személyes támogatás költségeit, mentorálás, étkezés, szállás, helyi közlekedés, adminisztráció/kommunikáció, eszközök és anyagok, az értékelés, az eredmények terjesztését és felhasználását célzó tevékenységek és a nyomon követő tevékenységek költségeit).

A projekt költség összege havi 510 euró/fő a Magyarországon megvalósított projektek esetében. A pályázónak a szolgálat megvalósulási helye szerinti ország projekt költség összegét kell megpályáznia.

Rendkívüli kiadások között támogathatóak a következő kiegészítő költségek: a vízumköltségek, oltási költségek, a hátrányos helyzetű/speciális igényű fiatalokhoz kapcsolódó egyéb költségek (például: az előkészítő látogatás résztvevőinek szállás és étkezési költségeihez való hozzájárulás, a megerősített mentori támogatás költségeihez való hozzájárulás, orvosi vizsgálatok, egészségügyi ellátás, kiegészítő nyelvi képzés/támogatás, kiegészítő előkészítő tevékenység, speciális helyszín vagy felszerelés, kísérő személy, kiegészítő személyes kiadások a résztvevő hátrányos anyagi körülményei miatt, fordítás/tolmácsolás költségei).

EVS Agreement (EVS megállapodás)

Az idei évtől nem kell benyújtani az EVS megállapodást a Nemzeti Irodának.

Beszámoló Torun, Lengyelország

Torun PBA

Torun PBA

Lengyel-magyar két jó barát / Együtt harcol, s issza borát stb., úgyhogy irány Lengyelország és a kapcsolatépítő tréning, nincs mitől tartani, tárt karokkal fogadnak majd bajtársaink és még bort is nyomnak a kezembe! – gondoltam.

És tényleg- rém kedvesek a lengyelek, mindenki útbaigazít, mosolyog, óóóó, Budapest, a férfiak gáncstalan lovagként viszik a táskámat, engednek előre, adják át a helyet (már azok, akik nem vodkától kornyadoznak).

Három nappal korábban érkeztem az országba, mondván, ne száguldjak át lóhalálában a fővároson, hanem inkább foglalok szállást egy kellemes hostelben, térképet böngészek és megnézem magamnak Varsót. Így is lett és becsületemre legyen mondva, megnéztem és megkóstoltam mindent, amit meg kell, viszont szimpátiát nem nyert szememben a város: a németek jól helybenhagyták a háború után, a szocialista építészet pedig (amint azt mi, magyarok is jól tudjuk) nem a legékesebb. Igen, az Óváros tényleg újjá van építve, a fő utca pedig díszes és nagyszabású, de amíg eljut odáig az ember, azt is megbánja, hogy megszületett.

Felüdülés volt hát, amikor megérkeztem Torunba: minden szép és kedves, gótikától a biedermeierig megtalálható az összes épülettípus, a fogadószervezet gondoskodott kellemes hotelről, ételről, programokról.

Mit is dolgoztunk ebben a négy napban? Először is megismerkedtünk egymással: jelen volt két litván néni, akik picit kilógtak a sorból, mert nem tudtak angolul igazán és a „youth in action” szellemét sem igazán testesítették meg, viszont rém kedvesek voltak és sokat meséltek a szervezetükről – ami igazából egy iskola, ők pedig tanárnénik. Együttműködés ebből tehát nem lesz, na de nem minden sikerülhet. Azután két spanyol – két különböző szervezetből: egyikőjük, Patrícia volt a találkozó krémje: vérprofin ismeri az EUs csereberék csínját-bínját, közvetlen és tényleg dolgozni jött: hozzá nagyon szívesen küldenénk EVS-es önkéntest (plusz pont, hogy a szervezete madridi…). Két görög is jött, csodálatosan energikusak és aktívak voltak, ők abszolút potenciális fogadószervezetek (ha sikerül magukat akkreditáltatni), látszik, hogy tényleg tenni akarnak a szociális előbbre jutásért. Volt még két észt, de azt hiszem náluk kevéssé volt meg a koncepció, illetve egy tucat lengyel, akik eléggé csöndesek voltak és nem igazán kommunikáltak a többiekkel, végig együtt mászkáltak bolyban. Végül, de nem utolsó sorban képviseltette magát hazánk, a debreceni Úton egyesületből Netta személyében és jómagam a FAT színeiben.

Picit részletesebben: Első nap volt ugye az érkezés, vacsi, három szóban bemutatkozás. Második napon kezdődött a komolyabb munka: mindenkinek kellett csinálnia egy szokásos rajzos-ábrás bemutatkozást, beszélni kellett a szervezetről. Mivel a találkozó az Action 1.1.-re volt kihegyezve, én mondtam, hogy a FAT ilyenekkel nem foglalkozik, viszont lelkesen küldünk EVS-es embereket szerte a világba 🙂 A már említett litván nénik az Ukmerge Youth School színeiben jöttek: ez egy 13-18 éves fiataloknak való intézet, ahol mindenféle foglalkozásban lehet részt venni: kerámiaszakkör van, virágkötés, asztalosság/faművesség, fényképezés, sportok. A szlovákok az UTA (United Act) nevű szervezettől jöttek, ők is hasonló dolgokat csinálnak, mint a Litvánok és nagyon profinak tűntek. Aki tehát szomszédaink iránt érdeklődik, ezt a szervezetet bátran ajánlom! A hiperaktív görögök szervezetét System&G-nek hívják, olyan dolgokkal foglalkoznak, mint környezettudatosság, európaiöntudat-fejlesztés, kultúra, művészetek, demokrácia, fiatal-oktatás. A volt olimpiai faluban van a szervezetük, hiszen ez a hely, mint ahogy ez sok más kevésbé jó helyzetű ország esetében is, üresen maradt a nemzetközi hordák elvonulása után: most végre szervezetek és szociálisan hátrányos helyzetűek költözhettek be ide. A spanyolok, ó, a sapnyolok! Patrícia, a madridi senora a Coordinadora Infantil y Juveníl de Tiempo Libre de Vallecas szervezetből jött, jelszavuk a szociális integráció a nem formális oktatáson keresztül. Gyerekekkel foglalkoznak. Szeretettel várnak EVS-es, elkötelezett embereket, akik lehetőleg NE csak a városnézés miatt válasszák Madridot… A másik spanyol szervezet a Jovens Solidários volt, ők 12-25 év közötti fiatalokkal foglalkoznak. Témáik a szolidaritás, egymás közötti párbeszéd. Mindenféle jó dolgot szerveznek az 1.1. keretében, de hát ez minket, FAT-ot annyira nem érdekelt. Végül a fogadó szervezet, a lengyel OHP mutatkozott be: sport- és művészeti foglalkozásokat ajánlanak fiataloknak, illetve nagyon sikeresen működnek, mint munkaügyi központ fiatalok részére (15-25 év a célcsoportjuk). Állítólag remek fogadószervezet ez a toruni banda, aki Lengyelországon töri a fejét, melegen ajánlom!

A második nap délutánját a National Agency-s lánnyal töltöttük, aki konkrétabban elmagyarázta, mi is az az 1.1.: nekem újsdonságnak atott, sokan viszont elaludtak, mert más ismerték betéve a szabályokat… végül is az egész lényege, hogy az Action 1.1. az oktatási dimenzióra fordítja a figyelmet, tehát arra kíváncsiak egy program elbírálásánál, hogy a résztvevő mit tanulhat a részvétele által (ohhh, a learning by doing, ugyebár…). Minden kis buktatót és az anyagi részt is átrágtuk, tehát minden résztvevő még az álmában is fog majd tudni projektet írni…

A harmadik napon csoportokra osztottak minket és ki kellett találni egy megvalósítható projektet. Nem volt egyszerű, mert senki sem akart ötletgazda lenni, de aztán csak kitaláltunk egy 7 résztvevős 7 napos Youth in Action csereberét Cultural Exchange Through Art címen: lenne benne kulturális ismerkedés táncon keresztül, zenén keresztül, fotókkal… Nem is hangzik rosszul!

A negyedik napon ellátogattunk a Wiatrak Alapítványhoz Bydgoszcz-ba, ahol fogyatékosokkal és hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkoznak. Több EVS-es önkéntesük is volt a találkozón, akik beszéltek a munkájukról, nagyon boldognak és lelkesnek tűntek, a szervezet vezetősége meg nagyon szimpatikusnak, szóval ez is egy szupi EVS hely szociálisan érzékeny embereknek!!! Délután mézeskalácsot csináltunk, másnap pedig könnyes búcsút vettünk egymástól.

Mit is mondhatnék úgy nagy összességében, mit csináltunk Torunban? Leszondáztuk egymást, hümmögtünk, próbáltunk programokat írni, sokat tanultunk a Youth Exchange 1.1.-es válfajáról, szervezeteket látogattunk, lengyel sört ittunk (természetesen munkaidőn kívül) és pierogit ettünk. Jó volt!

Szlovéniai Beszámoló

2011 az  Önkéntesség éve. Ennek örömére nemrégiben volt egy kapcsolatépítő szeminárium Szlovéniában, ahol a FAT is képviseltette magát.

EVS KICK OFF TO THE YEAR OF VOLUNTEERING

2011 az önkéntesség éve Európában. Kedves szlovén barátaink egyhetes szemináriumot szerveztek ennek alkalmából, meghívtak 9 országból 20 fiatalt, hogy időt és teret adjanak egy közös projekt kidolgozására. Magyarországról a FAT képviseletében Sün és jómagam emeltük a rendezvény fényét. A szervezők kitettek magukért, és így csodálos hetet töltöttünk Ljubljanában (gyönyörű város!), és még egy kis kirándulás is belefért Bledbe, ami igazi gyöngyszeme a Júlia Alpoknak. Az informális programok általában remekül sikerülnek, most sem volt ez másként, érdekes, izgalmas és vicces embereket ismertünk meg ezalatt a rövid idő alatt. A francia és a spanyol országbemutatók voltak a legmulatságosabb pillanatok. És most essen pár szó rendezvény igazi céljáról, a közös projektek kidolgozásáról. A szokásos ötletbörze után végül a spanyolok elképzelését, egy európai karaván gondolatát fejlesztettük tovább közösen, ami egész nyáron járja a kontinenst és népszerűsíti az önkéntességet. Hogy mi lesz ebből, az a jövő zenéje, de bízom benne, hogy legalább részben megvalósítjuk ezt az ötletet.

\sAs/

Fényesek

..sokan kérdezték a látogatók közül, hogy “kik ezek?” – így essen szó róluk hivatalosan is, mert ők bizony velünk vannak, ők ugyanis a:

cameraFényiroda Alkotócsoport, azaz a Fényesek… ahogy a helyiek ismerik, a Keleti Blokk 233-as termében működik közre a világ jobbá – de legalábbis szebbé – tételében.

Félreértés ne essék: photoshoppal javítunk rajta.

Tagjai nagyreményű fiatal fotósok és műkedvelő hobbifotósok:
Az örök szerénység sztoikus mintaszobra Pál Dzsiibácsi Gergely, aki a Fotográfus.hu-t és a Szellemképet is kipróbálta de mégiscsak itt érzi magát a legjobban.
Molnár “Zsutti” Zsolt aki nagyívű panorámaképeket készít amerre csak jár.
Hidi Zoltán, akiről sokat még mindig nem tudok de majd beír ide valamit 🙂
Az egyszem női szem Zsák Kata, aki szívesen fotózik zenekarokat.
Karczag “Preston” Dániel aki főállásban esküvőket fotózik, de a portréfotózás a mindene.